– Kimi, jó hír, hogy visszatérsz a Forma–1-be. Miért döntöttél így?
– A fő oka az, hogy sohasem vesztettem el a Forma–1-ben való versenyzés iránti szenvedélyemet, inkább csak a körülötte zajló dolgokból ábrándultam ki. De aztán rajthoz álltam néhány NASCAR versenyen idén és észrevettem, hogy egyre jobban hiányzik a versenyzés – a kerék kerék elleni verenyzés, ugyanis a raliban igazából az órával versenyzel. Aztán megkerestek bizonyos emberek a Forma–1-ből. Mindenféle dolog történt és sikerült beszélgetnünk a Lotus Renault GP-vel és szerződést kötöttünk – aminek nagyon örülök!

– Miért a Lotus Renault GP-t választottad?
– Igazából két lehetőségem volt – ez csaapat és a Williams. Minden úgy működött a Lotus Renault GP-vel,a hogy elterveztük, szóval igazából ez az oka.

– Követted a csapatot és a teljesítményét idén?
– Nem igazán követtem a Forma–1-et tavaly. Idén kicsit jobban, de egyik csapatot sem különösebben. Láttam az utolsó versenny utolsó 20 körét, a Brazil Nagydíjat és mivel tudtam, hogy ez fog történni, a Lotus Renault GP teljesítményét isi néztem. De előtte semmit sem tudtam arról, hogy mi fog történni, vagy hogy lesz-e szerződésem az F1-ben, így csak egészében néztem a Forma–1-et. Láttam néhány versenyt, de semmi különös.

– Szerinted más lesz az Forma–1 neked 2009-cel összehasonlítva, most hogy van DRS, Pirreli abroncsok, stb?
– Nem tudom, két éve nem versenyeztem. Nem vezettem és még csak nem is ültem Forma–1-es autóban 2009 utolsó versenye óta. Szeretnék visszaülni az autóba, most két évvel idősebb vagyok és nem hiszem hogy már más igazán változott volna. Nagyon jó volt megpróbálni megtanulni ralizni az elmúlt években. Néha nehéz volt. Már alig várom, hogy visszajöhessek. A Forma–1 legalább valami olyasmi, amit már ismerek, tudom mi hogy működik, hiszem évekig itt voltam – ellentétben a ralival, ahol nem igazán tudtam, mi fog történni. Aztán elmentem a NASCAR-ba, ahol fogalmam sem volt, milyen lesz. Szóval ebből a szempontból sokkal, sokkal könnyebbnek és egyszerűbbnek kellene lennie a visszatérésnek.

– Már változtattál az edzésterveden?
– Miközben raliztam, végig edzettem, de persze nem olyan keményen – raliban inkább egész héten az autóban kell ülnöd. A Forma–1-ben nagyobb a megterhelés, de kevesebb idő alatt. Egy hónapja kezdtem visszatérni az igazi edzéshez a Forma–1-hez. A nyakat a legnehezebb formába hozni, de még rengeteg időnk van.

– Mikor az utolsó futamodra gondolsz 2009-ben, milyen érzés tölt el a Forma–1-ben vezetéssel kapcsolatban?
– Emlékszem az összes fékezésre és hogy milyen gyorsan történik minden. De a ralihoz hasonlítva, itt nincs második esély. Mikor hibázol, kiesel. Nincs bukótér. A Forma–1-ben sok bukótér van, vezethetsz kicsit szélesen és ez nem olyan nagy dolog. Elrontasz egy kört a szabadedzésen vagy az időmérőn, de a versenyen lehet hogy pozíciót sem veszítesz. Szóval, a fékezéshez és az erőhatásokhoz biztosan hamar újra hozzászokok majd. Az összes többihez kell egy kis idő, de ez nem olyan nagy dolog.

– Azzal, hogy visszatérsz, hat világbajnok esz jövőre a rajtrácson – mennyire fokozza ez a motivációdat?
– Nem jönnék vissza, ha nem lennék motivált. Mindig sokat beszélnek motivációról, de rajtam kívül senki sem tudja igazán, hogy mit csinálok vagy mit gondolok, szóval nem igazán érdekel, hogy mit mondank az emberek. De örülök, hogy visszatérhetek. Nem írnék alá egy szerződést, ha nem gondolnám azt, hogy én ezt tényleg élvezem – szóval érdekes és izgalmas lesz visszatérni!